2010

Irk F. (2010) A kriminálszociológia alternatívái rizikótársadalomban. Káosz vagy a szabadság rendje. In: Kriminológiai Tanulmányok 47. kötet 36-60. pp.

Rezümé

A 21. század társadalmainak újfajta kockázatokkal kell szembenéznie. Ezek sikeres menedzseléséhez meg kell érteni a különféle kultúrák értékprioritásait, s az ezek alapjául szolgáló kulturális különbségeket. A társadalmak működésébe történő beavatkozásokkal előidézhető előnyök és hátrányok helyes mérlegelése érdekében költség-haszon elemzésre van szükség. Ezek eredményeinek ismerete lehetőséget teremt új stratégiák kidolgozására a korábban ismeretlen veszélyek csökkentése és közömbösítése céljából. Ehhez a kriminálszociológiai prioritások újradefiniálására,s a korábbitól eltérő súlypontok meghatározására van szükség. Csak alternatív jogi szabályozással érhető el, hogy a társadalomra mind rövid, mind hosszú távon veszélyt jelentő tetteket sikerüljön hatékonyan kontroll alatt tartani abból a célból, hogy a társadalom működését veszélyeztető káosz elkerülhető legyen.

Irk F. (2010) A rizikótársadalom kockázat-menedzselése. Bűnmegelőzés büntetőjogon innen is túl. Állam- és Jogtudomány, 2010/2. 143-171. pp.

Rezümé

A tanulmány első része a kockázat és biztonság összefüggéseit tárgyalja. A második rész a társadalmi változások tükrében bemutatja a különféle kockázatok jellemző vonásait. A harmadik rész a rizikótársadalom menedzselésének kockázataival foglalkozik, különös tekintettel a Római Klub egykor és harminc évvel későbbi állásfoglalásaira. Ezekre figyelemmel fogalmazza meg a büntetőjogi és a kriminológia új kihívásait. A negyedik rész a posztmodern társadalom kockázatkezelésének korlátait és ennek következményeit ismerteti, különös tekintettel a büntetőjogi eszköztárra.

Irk F. (2010) A bűn minősége. Jogtudományi Közlöny 2010/12. 603-608. pp.

Rezümé

Kriminológusi megközelítésből a bűn olyan etikai entitás, aminek lényege valamely etikai értéken alapuló norma megsértése. A posztmodernitás időszakára jellemző, hogy a különböző kultúrák a morális értékeket egymástól eltérően rangsorolják, ami súlyos konfliktusokat idéz elő. Ezzel egyidejűleg az igazságosság primátusát felváltja a racionalitás. Ez a változás pedig olyan új irányzatoknak készíti elő a terepet, mint a „rizikó-büntetőjog” vagy az „ellenség büntetőjoga”. Ez az átalakulás már a jogállamiság létét veszélyezteti. A büntetőjog csak a szabadság, az egyenlőség, a rend és a biztonság értékeinek egyidejű és azonos mértékű tiszteletben tartásával töltheti be értékőrző szerepét.

2009

Irk F. (2009) Kriminológia és bűnmegelőzés rizikótársadalomban. In.: Holé K. - Kabódi Cs. (szerk.): Dolgozatok Erdei Tanár Úrnak. ELTE ÁJK. Budapest 131-152. pp.

Rezümé

A kriminológia fogalma és tartalma – ami e tudományterület kezdeteitől fogva mindmáig elválaszthatatlan a bűnügyi tudományok többi területétől – az utóbbi fél évszázadban jelentős változáson ment át. A kriminológusi megközelítés alapja ugyan a büntető anyagi jog, ám ismeretanyagának zöme részint a szociológia, részint a pszichológia tudományában gyökerezik. Épp ezért e két utóbbi tudományterület viselkedés-magyarázó elméletei nem maradtak hatástalanok a kriminológiára sem. Ennek folyománya, hogy ma már egyrészről kevesen vitatják a kriminológia alapvetően szociológiai indíttatását, másrészről azt az álláspontot, hogy a bűntető anyagi jog keretei szorítják korlátok közé a kriminológus vizsgálódási területét. A büntetőjogi büntetés eszköz a bűn megtorlására. Ahhoz, hogy a büntetőjog a társadalom igazságérzetének hosszú távon eleget tudjon tenni, a büntetendő tettek és személyek körét okosan kell körbehatárolni. Ebben a szociológiai indíttatású, tehát a társadalmi folyamatokat megértő és a változásokra kedvező lehetőségeket javasoló kriminológia elmélete és gyakorlata – gyorsan átalakuló társadalmi-gazdasági környezetekben – tesz kísérleteket. Ezt igazolják a kriminológia tudományát művelők könyvei és egyéb írásai. Ebbe a sorba óhajt illeszkedni a múltból a jövőbe vezetni kívánó jelen tanulmány. Középpontjában az utóbbi húsz év társadalmi változásainak a bűnfogalomra és a bűnmegelőzésre gyakorolt ellentmondásos hatásainak vázlatos áttekintése áll.

2007

Irk F. (2007) Crime control and crime prevention in risk society. In: XX. International Baltic Criminological Seminar, 19 June – 1 Jule 2007. Saint Petersburg 17-18. pp.

Rezümé

BŰNÖZÉSKONTROLL ÉS BŰNMEGELŐZÉS RIZIKÓTÁRSADALOMBAN

A rizikótársadalom jellemzői, különös tekintettel a devianciák megítélésére

A 20. század utolsó évtizedétől számított másfél-két évtizedben a világ és különösen az európai kontinens gyors változáson ment át. Ez a folyamat folytatódik. Ennek során a bűn erkölcsi és jogi fogalma gyakran új tartalmat kap. Nemcsak földrészek, de egyazon gazdasági rendszerhez tartozó országok és országcsoportok is, mind morális mind jogi szempontból eltérően, sőt gyakran egymással ellentétesen ítélik meg egy-egy ember vagy embercsoport viselkedését, tettét.

A rizikótársadalom kontroll-lehetőségei

A bűnözés, a bűnüldözés és a bűnmegelőzés is átalakulóban van. A változások számos olyan, a társadalom számára káros vagy veszélyes tettel párosulnak, amelyek a normakontroll hagyományos eszköztárával kezelhetetlenek. A formális és informális ellenőrzés lehetőségei az új devianciák körében egyre szűkülnek, a kontroll-apparátusok fenntartása költséges, a vélt vagy valós előnyökhöz képest ezen intézmények hatékonysága alacsony.

Az előbbi megállapítás a büntető hatalom kontroll-lehetőségeire is vonatkozik.

A büntetőjogi normáknak alapvetően két irányban kell egyensúlyozó szerepet ellátniuk. Egyrészt szolgálniuk kell az állampolgárok biztonságérzetét, másrészt a tényleges biztonság színvonalának olyan minőségét kell szolgáltatniuk, aminek megfelelő szinten tartása által az állam garantálni tudja az emberek többsége számára kielégítő életminőséget.

A büntetőjog – különösen a 20. század közepe óta – egyre nehezebben felel meg a változó világ új kihívásainak. Ez a folyamat az ezredfordulón felgyorsult, s mára nyilvánvalóvá vált, hiszen a vitatott jogelvek alapján meghozott, széles körben megkérdőjelezett jogszabályok nemcsak a bűnüldöző szervek tevékenységét, a bűnüldözés hatékonyságába vetett állampolgári bizalmat kezdte ki, hanem rövid fél évtized alatt elérte a korábban feltétlen tekintélynek örvendő legfőbb bírói testületeket is.

2006

Irk, F. (2006) The Role of Morals and Law in the Risk Society. In: Aromaa, K. – Cepas, A. – Gilinszkij, J. – Irk F. – Kipena, K. – Leps, A. – Vilks, A. (Ed. by): Noziedziba un Kriminologija Globalizacijas Apstaklos: Jaunie Izaicinájumi. XVIII Baltijas starptautiska kriminologu seminara materiáli 2005. Gada 8. Novembris. Riga. 5-18. pp. (angolul); 19-34. pp. (oroszul)

Rezümé

 MORÁL ÉS JOG SZEREPE RIZIKÓTÁRSADALOMBAN

Az értékrendszer válsága, az új kihívások mind a hatalom képviselőit, mind a lakosságot elbizonytalanítják. A régi szabályozók, így a jogi, különösképpen a büntetőjogi normák egy része elvesztette korábbi morális támaszát, más része ilyennel soha nem is rendelkezett. A helyzet eszkalálódását jelzi, hogy egyik oldalról a világot behálózó illegitim szervezetek egyre nagyobb sikerrel igyekeznek ezt a bizonytalan helyezetet saját javukra fordítani, másik oldalról az egyre gyakrabban ugyancsak nemzetközi szervezetekként fellépő bűnüldöző apparátusok mind erőteljesebb támogatást kapnak az ellenőrizetlen kontrolltevékenységhez. Ebben segítségükre vannak: a lakosság elbizonytalanodott értékrendszere, a külvilág kihívásaival szembeni állampolgári szorongás, a hatóságok látványos tehetetlensége a közvéleményt irritáló devianciákkal szemben, a média valóságtorzító tevékenysége.

Mindezekre tekintettel célszerű felülvizsgálni azt az elképzelést, miszerint a büntetőjogi büntetés ultima ratio, s azt is, hogy a társadalmat súlyosan veszélyeztető tettek visszaszorítására ne volna a büntetőjogi büntetésnél hatékonyabb jogi beavatkozás.

2005

Irk F. (2005) A közlekedési deviancia régióspecifikus vonásai. Kriminológiai Tanulmányok 42. kötet, 166-209. pp.

Rezümé

 A korábbi kutatási beszámoló folytatásaként egyrészt azt vizsgáltuk, hogy miként tér el egymástól Magyarország egyes régiói lakosságának beállítódása, másrészt azt, hogy milyen különbségek vannak az egyes régiók teljes lakossága és a megkérdezést megelőző egy éven belül csak anyagi káros közlekedési balesetbe keveredett polgárai között. A kizárólag a felnőtt lakosságra kiterjedő elemzés azt mutatja, hogy elsősorban a környezethez való beállítódásban, az emberek múltról alkotott véleményében és jövőképében fedezhetők fel eltérések. Kitűnt, hogy általában a balesetbe keveredetteket felölelő kutatási minta – a teljes népességet átfogó mintával egybevetve – kevésbé toleráns a környezetével szemben, továbbá az is, hogy Magyarországnak a Dunától nyugatra eső régióiban a lakosság gondolkodása távlatosabb, a keletre eső területeken elsősorban a napi problémákra összpontosítja a figyelmét. A Tisza vonalától délre elterülő régiók lakossága sokkal toleránsabb a környezetével szemben, Dél-Dunántúl lakosságának legkedvezőtlenebb a jövőképe. A környezethez való kedvezőtlen beállítódás valamennyi régióban inkább jellemző az áldozattá vált mintára.

2004

Irk F. (2004) Biztonságérzet rizikótársadalomban? In: Korinek L. (szerk.): Emlékkönyv Irk Albert egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára. Pécs 59-72. pp.

Rezümé

Társadalmunk az ipari társadalomból a rizikótársadalomba tart. A kockázatok felismerésében és kezelésében új szemlélet van kibontakozóban. Az emberek félelme az ismert és ismeretlen veszélyek iránt megnőtt. A biztonság és a biztonságérzet jelentőssége felértékelődött.

A szükséglettől cselekvésig terjedő folyamatot bemutató modell hozzájárul ahhoz, hogy megértsük a kockázatkezelés alapjait. Erre szükség van, mert az osztálytársadalmat feltűnésmentesen, mintegy lopakodva felváltó rizikótársadalom a korábbiaktól alapvetően eltérő elvek alapján működik. A társadalom már nem valamilyen értékek (pl. igazságosság, egyenlőség) védelme vagy megteremtése érdekében fejti ki erőfeszítéseit, hanem valamilyen értékek megsemmisülésével szemben. Amikor a korábbi deviancia a tömeges elkövetés miatt normalitássá lényegül át, amikor a hosszú távon biztosan kárt okozó kockázatok megteremtőivel szemben eszköztelenül állunk, akkor a bűnök és büntetések újrafogalmazásának időszakát éljük. A kérdés a jövő számára az, hogy a büntetőjogon belül vannak-e, lesznek-e olyan probléma-megoldási eszközök és módszerek, amelyek az új társadalom új kihívásaira képesek reagálni.

 

 

Nyelvek
  • Magyar-English

    Hungarian - Magyarul
       English - Angol
Friss hírek

MEGJELENT: Megbüntethetetlen bűnök II. Az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisa
Tovább...

Megbüntethetetlen bűnök I. Transznacionális gazdálkodó szervezetek kockázatmenedzselése.
Tovább...

Kapcsolat
an image
Prof. Dr. Irk Ferenc
E-mail: info@irkferenc.hu