Megbüntethetetlen bűnök I. 

Transznacionális gazdálkodó szervezetek kockázatmenedzselése.

Új könyv

 

 

A kutatások azt jelzik, hogy a multi- és transznacionális vállalatok tevékenysége során gyakran keletkeznek olyan károk, amelyek következményeinek egyik része már ma, másik része majd csak a jövőben megjelenik a gazdaságban, a foglalkoztatásban, a fogyasztásban, a munkahelyeken, a levegő és az ivóvíz minőségében. A jelenlegi, elsődlegesen vagy kizárólagosan gazdaságcentrikus termelő tevékenységeknek a társadalmak jelentős részére már napjainkban is ható kedvezőtlen kihatásait és kártételeit mind többen veszik észre. Ennek hatására az emberiség egy részében lassanként tudatosulni látszik az a tény is, hogy a gazdasági fejlődés (amit én inkább gazdasági változásnak neveznék) szoros összefüggésben van nemcsak a termelés és fogyasztás ellentmondásaival és igazságtalanságaival, hanem a klímaváltozással is.

 

 

A globalizáció drámai módon összepréselte a Földön az időt és a teret. Ezért a jelenünket jellemző extraprofit-orientált mentalitásnak káros következményei sokrétűek és kölcsönösen hatnak egymásra. Kulcsszereplő az úgynevezett fehérgalléros vállatirányító, akit ma már inkább topmenedzsernek hívunk. Neki kell végrehajtatnia a foglalkoztatottakkal a tulajdonosok elvárásait. Ez a menedzser számára egyszerre kétfajta kényszert jelent: igazodást felfelé, és érdekérvényesítést lefelé. Termelővállalatok esetében a módszer gyakran a gyáron belüli munkavállalói és a gyáron kívüli fogyasztói és/vagy felhasználói kizsákmányolás. Ez ma már világméretekben éppúgy normálisnak tekinthető, mint az, hogy a multi- és transznacionális cégek gyakran a tevékenységüknek helyt adó jogi környezet megteremtésében közreműködő állami szervezetek által a világ gazdaságilag kevésbé fejlett régióiban, országaiban újragyarmatosítást hajtanak végre.

Elemzés tárgyát képezi, hogy milyen feltételek szükségesek, milyen belső késztetések, készségek, beállítódások teszik lehetővé és elviselhetővé a menedzserek számára ezt a szerepjátékot.

 

A leírt kedvezőtlen folyamatokhoz vezető tevékenységek többsége a bűnben fogant extraprofit-termelést célozza. A vállalatok kártételeinek egy része már ma is különböző nemzetközi szerződésekbe és ajánlásokba ütközik, mégis a világ számos országában a megbüntethetetlen bűnök tartományába sorolhatjuk. Világunk gazdasági élete, s ennek részeként a vállalatok többségének működése „a cél szentesíti az eszközt” elven nyugszik. És azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy – legalábbis látszólag – az emberek nagy többségének csakúgy, mint a közülük ilyen-olyan eszközökkel és módszerekkel kiválasztott vezetőinek az imént idézett elv nagyon megfelelő, amit nemcsak kényszerűen tudomásul vesz, hanem támogat is. A preferált célok közé ugyanis olyanok tartoznak, mint a stabilitás, a biztonságérzet, a megszerzett előnyök és privilégiumok megtartása, az erőfölénnyel visszaélés és az államhatárokat nem ismerő extraprofit-termelés.

Kérdés, hogy ebben a hálózatban kit és mit szolgál a jog, ezen belül a büntetőjog? Az nyilvánvaló, hogy a tettarányos büntetés, mint általános elv napjainkra csődöt mondott, ami összefüggésben áll a társadalmi veszélyesség mértékében és minőségében való elbizonytalanodással.

A transznacionális szervezetek e monográfiában bemutatott tetteivel összefüggésben a jogalkotók még távol állnak attól a szakmai elvárástól, amelyik szerint nemzetközi bűnözésre nemzetközi bűnüldözéssel kell válaszolni. Ma még odáig sem sikerült eljutni, hogy a globalizálódott szervezetek károkozásai döntő többségének társadalmi veszélyességéről széles konszenzuson alapuló egységes álláspont alakuljon ki. A rövid távú érdekek ma, és félő, hogy még túlságosan is sokáig „lenullázzák” a morális értékeket. A gazdaságilag fejlett világban a makrokriminalitás szintjén a morál már nem támasza a jognak. Ezt példázza, hogy a különböző gazdasági és földrajzi körökbe csoportosuló országok nemhogy megakadályoznának, de a legkisebb figyelemre se méltatnak számos, kizárólag a haszonelvűségen és a profitmaximalizáláson alapuló, egyidejűleg azonban etikailag elfogadhatatlan, de legalábbis megkérdőjelezhető, részleteiben jól ismert termelési és kereskedelmi módszert. A jogi környezet a jelenlegi állapotokat rögzíti, esetenként szolgálja, de csak ritkán tiltja. A nemzetállamokat tömörítő nagy nemzetközi szervezetek sem állítanak hatékony sorompókat a jelenlegi törekvések és gyakorlat elé.

 

Azok az országok, amelyekben az élet értékénél fontosabb a profit-érdek, (saját önmeghatározásuktól függetlenül) nem demokratikusak, s ezeknek az államoknak (államok közösségeinek) politikai és/vagy gazdasági erőforrással bíró hatalmi centrumai a termeléssel összefüggő kockázatokat úgy menedzselik, hogy a jelen és a jövő polgárait a kárkövetkezményekkel magukra hagyták-hagyják. Nem csak nyilatkozatokban, hanem konkrét tettekben megnyilvánuló értékalapú globális megközelítésre ma még leginkább csak az érdekérvényesítésben gyenge civil szervezetek mutatnak készséget. A jövő számára semmi jót nem sejtet az a tény, hogy láthatóan a gazdaságilag legerősebb államok határozzák meg nemcsak jelenünket, hanem a jövőnket is.

 

Tartalomjegyzék 

 

Előszó

Bevezető

I. rész

1. fejezet

Biztonsági kockázatok a 21. században

A globális világ kihívásai

Lokális problémák a globális világban

A vállalatok kockázatelemzése

2. fejezet

Szervezet, Szervezeti kockázatok. erőfölény, erőfölénnyel visszaélés

A szervezet, a gazdálkodó szervezet és a vállalat fogalma, és típusaik

Szervezetekről és vállalatokról részletesebben

Transznacionális szervezetek

Hatalom és szervezet viszonya

Erőfölény, erőfölénnyel visszaélés

Az erőfölényről általában

Erőfölény, erőfölénnyel visszaélés és politikai hatalom

Erőfölény és gazdasági erő, erőfölénnyel visszaélés a gazdasági életben

3. fejezet

Ember és kockázat

3.1. Fehérgallérostól a topmenedzser-devianciáig

Történelmi visszapillantás

Fogalmi alapvetés

Kitérő: a jogalkalmazás buktatói

Kitérő: Az elit devianciáról

Fehérgallérostól menedzserig

3.2. A kockáztató ember

Kockázat, kockáztatás és döntés

A döntési folyamat egy magyarázó elméletéről

Mezőelmélet szerepe a bűnügyi okkutatásokban

A fehérgallérosok/menedzserek viselkedésének megértése

A lehetőség, mint objektív kategória

A felelősség hárítása: a neutralizálási technika

A racionális választás és a döntés

A racionális választás elméletéről

Korlátozott racionalitás szerinti döntés

3.3. Viktimológiai kitekintés

Bevezető gondolatok

A hatalombűnözés áldozatairól

Kizsákmányolás, kényszermunka, emberkereskedelem

Menedzserdeviancia – viktimológiai kitekintés: a vállalati környezet különös vonásai

II. rész

4. fejezet

Deviancia-kezelés: korlátok és lehetőségek.

A deviancia fogalma

Bűn, bűncselekmény és társadalmi veszélyesség

A labeling-megközelítés értelmezése

Makrokriminalitás – makrokriminológia

5. fejezet

Szervezeti bűnözés

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BŰNÖZÉSE – általános rész

Szervezeti bűnözés

Vállalati bűnözés

A munkavégzők által és az ő rovásukra elkövetett bűncselekmények

Környezeti károkozások és következményeik

6. fejezet

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BŰNÖZÉSE – különös rész

Speciális iparágak károkozásai és következményei

Autóipar

Élelmiszeripar

Ruhaipar

Vegyipar

Gyógyszeripar

Olajipar

Atomenergia-ipar

7. fejezet

Korlátozott kontroll

A megelőzés dilemmái

Állami szabályozás és kontroll

A (büntető) jog lehetőségei

Zárszó helyett

Idézett irodalom

 

Nyelvek
  • Magyar-English

    Hungarian - Magyarul
       English - Angol
Friss hírek

MEGJELENT: Megbüntethetetlen bűnök. Transznacionális gazdálkodó szervezetek kockázatmenedzselése.
Tovább...

Kétkedő kriminológia. A rizikótársadalom kriminálszociológiája.
Tovább...

Kapcsolat
an image
Prof. Dr. Irk Ferenc
E-mail: info@irkferenc.hu