MEGBÜNTETHETETLEN BŰNÖK III.

2025

Irk Ferenc:
Klímaválság a viktimológia hálójában

(Rövid tartalmi összefoglaló)

Irk F. (2025). Megbüntethetetlen bűnök III. Klímaválság a viktimológia hálójában. Miskolc, Bíbor Kiadó. 172 p. ISBN 978-615-6387-44-8

REZÜMÉ

A globális éghajlatváltozás és a klímaválság az egyik legösszetettebb és legsúlyosabb kihívás, amellyel a modern társadalmak szembesülnek. A könyv célja, hogy bemutassa a klímaváltozás társadalmi, gazdasági és jogi dimenzióit, különösen annak hatásait a sebezhető közösségekre. A klímaváltozás nem csupán környezeti kérdés, hanem jelentősen befolyásolja a társadalmi egyenlőtlenségeket, a gazdasági struktúrákat és a nemzetközi politikát. A monográfia elsőként az éghajlatváltozás áldozatainak újra definiálásával foglalkozik. A klímaváltozás nemcsak a természeti környezetet, hanem az emberek életét is radikálisan átalakítja, különösen a már most is hátrányos helyzetű közösségek esetében. A társadalmi igazságosság szempontjából elengedhetetlen, hogy az éghajlati politikák figyelembe vegyék ezeket a sebezhetőségeket, és igazságos módon osszák el a védekezés és az alkalmazkodás terheit. Az olyan csoportok, mint az őslakosok, a gyerekek, a nők és a szegények, különösen ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és a sebezhetőségek fokozódása azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás komplex társadalmi kihívást is jelent. A globális felmelegedés fő oka az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése által okozott szén-dioxid (CO2) kibocsátása. Az ipari forradalom óta ezek a kibocsátások drasztikusan növekedtek, ami a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések középpontjában ezért az üvegházhatású gázok csökkentése áll, különösen az energia-, az ipari és a mezőgazdasági szektorban. Az éghajlatváltozás nem egyenlő mértékben érinti a világ különböző részeit, és különösen kiszolgáltatottá teszi a legszegényebb és leginkább marginalizált közösségeket. A szélsőséges időjárási események, mint például a hőhullámok, árvizek, aszályok és hurrikánok, egyre gyakoribbá válnak, és súlyosan érintik az említett közösségek megélhetését, élelmiszerbiztonságát és egészségét. Az éghajlatváltozás felerősíti a meglévő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, mivel a gazdagabb országok és közösségek jobban fel vannak készülve a változások kezelésére, míg a szegényebb régiók kevesebb forrással rendelkeznek az alkalmazkodáshoz. A klímaváltozás társadalmi hatásai közé tartozik a klímamigráció jelensége. Ennek lényege, hogy emberek milliói kényszerülnek elhagyni otthonaikat az éghajlatváltozás következtében. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt az érintett régiók lakói kénytelenek új helyeket keresni, ami újabb szociális és gazdasági feszültségeket generál mind a származási, mind a fogadó közösségekben. E migrációs hullámok tovább súlyosbítják a globális egyenlőtlenségeket, és a humanitárius válságok kezelésében kihívást jelentenek a nemzetközi közösség számára. A klímaváltozás hatására növekvő klímamigráció geopolitikai feszültségekhez vezethet, mivel az államoknak kezelniük kell a növekvő migrációs nyomást és a határokon átnyúló humanitárius problémákat.

A könyv fontos témája a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok kategorizálása.

Az éghajlatváltozás számos szférát érint, beleértve az egészségügyi, gazdasági, környezeti és geopolitikai területeket. Az egészségügyi kockázatok közé tartoznak a hővel összefüggő betegségek, a vektorok által terjesztett fertőzések, valamint a szennyezett víz és élelmiszer által okozott járványok. Gazdasági szempontból az éghajlatváltozás az élelmiszer- és energiaárak ingadozásához, a munkahelyek elvesztéséhez és a társadalmi zavargások növekedéséhez vezethet. A geopolitikai kockázatok szintén jelentősek, mivel az éghajlatváltozás új konfliktusforrásokat teremt, különösen az energia- és vízforrásokért folytatott verseny miatt.

Az éghajlatváltozás kezelése során a jogi és politikai felelősség kérdése is egyre hangsúlyosabbá válik. Az éghajlati igazságosság érdekében egyre több klímaper indul a káros kibocsátásokért felelős nagyvállalatok és kormányok ellen. Az éghajlatváltozással összefüggő egyéb jogi perek száma szintén növekszik, ami rámutat a nemzetközi jogi keretek átalakításának szükségességére. Az éghajlatváltozással kapcsolatos felelősség új formáinak kidolgozása, valamint a „veszteség és kár” mechanizmusok bevezetése lehetőséget nyújt arra, hogy a legsebezhetőbb közösségek is részesüljenek pénzügyi és technikai támogatásban.

A klímaváltozás tehát nem csak a környezeti rendszereket érinti, hanem alapvetően átalakítja a társadalmi, gazdasági és politikai kereteket is. Az éghajlati kockázatok komplex hálózatának megértése elengedhetetlen a hatékony és igazságos klímapolitikák kialakításához. A klímaváltozás elleni küzdelemben tehát nem csupán technológiai megoldásokra van szükség, hanem mélyreható társadalmi átalakulásokra is, amelyek figyelembe veszik a társadalmi igazságosságot és az emberi jogokat. A globális klímastratégia kidolgozása csak akkor lehet sikeres, ha az összes érintett felet bevonjuk, és a megoldások keresése során figyelembe vesszük a társadalmi, kulturális és gazdasági különbségeket.

Kulcsszavak: klímaválság, kriminológia, viktimológia, kockázat, klímabűnök, felelősség, áldozat, kompenzáció, alkalmazkodás, következmények hálózati-összefüggései

SUMMARY

Global climate change and the climate crisis are among the most complex and serious challenges that modern societies face. The aim of this book is to present the social, economic and legal dimensions of climate change, especially its effects on vulnerable communities. Climate change is not just an environmental issue: but also has significant implications for social inequalities, economic structures, and international politics.

This book first addresses the issue of redefining the victims of climate change.

Climate change will radically transform not only the natural environment, but also people’s lives, particularly those communitiesin already disadvantaged communities.

It is essential for social justice that climate policies take these vulnerabilities into account and share the burden of protection and adaptation in an equitable manner. 

Groups such as indigenous peoples, children, women and the poor are particularly vulnerable to the negative impacts of climate change. Increasing social inequalities and vulnerabilities show that climate change also poses a complex social challenge.

The main cause of global warming is the emission of greenhouse gases from human activities, in particular carbon dioxide (CO2) from the burning of fossil fuels. Since the Industrial Revolution, these emissions have increased dramatically, leading to a rise in global average temperatures. Climate change measures are therefore focused on reducing greenhouse gases, particularly in the energy, industry and agriculture sectors.

Climate change affects different parts of the world unevenly and leaves the poorest and most marginalized communities particularly vulnerable. Extreme weather events, such as heat waves, floods, droughts and hurricanes, are becoming more frequent and are seriously affecting the livelihoods, food security and health of these communities. Climate change exacerbates existing socio-economic inequalities, as richer countries and communities are better prepared to deal with the changes, while poorer regions have fewer resources to help them adapt. The social impacts of climate change include the phenomenon of climate migration, in which millions of people are forced to leave their homes due to climate change. The increasing frequency of natural disasters forces people from affected regions to seek new places, generating new social and economic tensions both in their home communities and migrationhost communities. These migration waves further exacerbate global inequalities and pose a challenge to the international community in addressing humanitarian crises. Climate change induced migration may lead to geopolitical tensions as states deal with increasing migratory pressures and cross-border humanitarian issues. 

An important theme of the book is the categorization of climate change-related risks. Climate change impacts several spheres, including the health, economic, environmental and geopolitical spheres. Health risks include heat-related diseases, vector-borne infections, and epidemics caused by contaminated water and food. 

From an economic perspective, climate change may lead to volatile food and energy prices, job losses and increased social unrest. Geopolitical risks are also significant, as climate change creates new sources of conflict, particularly due to competition for energy and water resources.

The issue of legal and political responsibility in tackling climate change is also becoming increasingly important. In the interests of climate justice, a growing number of climate lawsuits are being filed against large corporations and governments responsible for harmful emissions. The number of other climate change related legal cases is also rising, highlighting the need to transform the international legal framework. The development of new forms of climate liability and the introduction of “loss and damage” mechanisms offer opportunities to provide financial and technical support to the most vulnerable communities.

Climate change therefore not only affects environmental systems, but also fundamentally transforms social, economic and political frameworks. Understanding the complex network of climate risks is essential for the development of effective and just climate policies. The fight against climate change therefore requires not only technological solutions, but also profound social transformations that take into account social justice and human rights. The development of a global climate strategy can only be successful if all stakeholders are involved and social, cultural and economic differences are taken into account in the search for solutions.

Keywords: climate crisis, criminology, victimology, risk, climate crimes, responsibility, victim, compensation, adaptation, network, relationships of consequences