PUBLIKÁCIÓK ÉS EGYÉB DOLGOZATOK
2018
Irk F. (2018_01) Globalizáció - kockázatkezelés - bűnözéskontroll. (A büntetőjog határain innen és túl)
Jogtudományi Közlöny LXXIII. évfolyam (2018. június) 265-275.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9899461
Irk, F. (2018) Globalization - Risk Management - Crime Control. (From the Boundaries of Criminal Law from Here and Beyond)
Irk, F. (2018) Globalisierung - Risikomanagement - Kriminalitätskontrolle. (Innerhalb und ausserhalb der grenzendes Strafrecht.)
Rezümé
A világban bekövetkezett társadalmi-gazdasági átalakulások új kockázatokat generálnak, amelyek kezelésére a megszokott válaszreakciók gyakran elégtelenek. A földkerekség különböző részein egymástól különböző kultúrákon és eltérő morális elveken épülnek fel kooperációra kényszerülő gazdasági és politikai, jogi rendszerek. A hatalomgyakorlás és hatalommegosztás új formái, a gazdasági és a politikai erőviszonyok módosítják az értékek és az érdekek korábban is megvolt konfliktusainak súlypontjait. Ebből következően egyazon tett veszélyességének megítélése időben és térben eltérő lehet. A kockázattársadalom viszonyai között a jelenben és különösen a jövőben bekövetkező veszélyek és károk kezelése a hagyományosan megszokottól különböző kriminológiai, jogi, ezen belül büntetőjogi szemléletet, valamint az új kihívásokkal adekvát kockázatkezelési aktivitást igényelne. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a probléma-orientált válaszok megtalálása és eredményes alkalmazása még várat magára.
Summary
Socio-economic changes make it necessary to reconsider the relationships of risk and culture, as well as risk and security. The assessment of moral and legal responsibility has an impact on risk management. The relationship between risk and culture has an impact on the cases of criminal law that involve risks or in more severe cases dangers or damages to society. Globalization and technical development have created relationships that cause new kinds of perpetrators and victims of unprecedented crimes to take action. At present, the institutions of the state apparatus can not give new answers to new crimes and, if they do, legal solutions often conflict with the principles of the rule of law.
***
Irk F. (2018_02) Értékvédelemtől ex ante prevencióig. In: Homoki-Nagy M., Karsai K., Fantoly Zs., Juhász Zs., Szomora Zs., Gál A. (szerk.): Ünnepi kötet Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára.. ACTA JURIDICA ET POLITICA Tomus LXXXI. Szeged, 2018. 455-467.
https://acta.bibl.u-szeged.hu/53993/
Rezümé
A szerző arra keresi a választ, hogy globalizálódott világunkban van-e egyáltalán lehetőség, s ha igen, van-e még arra igyekezet, s ha igen, sikerre vezethet-e az a törekvés, amelyik a demokratikus alapértékek biztosításával párhuzamosan a büntetőjogi intézmények tradicionális eszmeiségének megtartásával igyekszik a 21. század új kockázatainak és veszélyeinek megelőzésére. Az európai társadalmak kultúrájában mélyen gyökeret vert morális alapelvek képesek-e még támogatni az új racionalitás: a rövid távú érdekek kiszolgálására szövetkező hatalmi tényezők értékelveken túllépő tevékenységét? Milyen új érdekekre épülő (nem) értékek rendszere látszik kibontakozni, s ebből milyen következtetések vonhatók le? A kriminálprevenciónak melyek a morálisan még elfogadható és már el nem tűrhető eszközei?
Summary
The author seeks to find out whether or not there is a possibility in our globalized world, and if so, is there any attempt to do so, and if so, can the ambition that leads to the pursuit of democratic fundamental values in parallel with the traditional conceptualization of criminal institutions to try to prevent the new risks and dangers of the 21st century. Can the fundamental principles of European societies be deeply rooted in the new rationality: to act on the short-term interests, beyond the value principles of the power factors that coexist? What is the system of (non) values built on new interests that seem to unfold and what conclusions can be drawn from it? What are the morally acceptable and inexcusable tools of crime prevention?
***
Irk F. (2018_03). Alapvetés a baleset-megelőzésről (I.) , 1 p. Tanulóvezető.
Irk F. (2018_05) Kockázatkultúra - kockázatmenedzselés. (Makrokriminológiai megközelítés). In: Finszter G. - Korinek L. - Végh Zs. (szerk.): Ünnepi kötet a 70 éves Dános Valér tiszteletére. Belügyminisztérium Budapest 2018. 49-54.
Irk, F. (2018) Risk Culture - Risk Management. (Macrocriminological approach)
Összegezés
A leírtak ismeretében megállapíthatjuk: alapvetően kultúra- és politikafüggő annak definiálása, hogy akár a jogalkotó és jogalkalmazó hatalom, akár az úgynevezett közvélemény kit nevez meg bűne/követőnek és kit áldozatnak. A kultúrákban érvényesülő trendek
befolyással vannak arra, hogy az emberek közül kik és milyen környezetben tekintik magukat bűncselekmény áldozatainak. Az egész probléma kezelése pedig nagymértékbenfügg az adott területen érvényes bűnkontroll-polítíkátől. Ezért nem fogadható el minden további nélkül az a kijelentés, hogy mi valamennyien bűncselekmények áldozatai vagyunk.
A valóság megértéséhez szükség van a szociális, gazdasági, politikai, geográfiai és technológiai tényezők tekintetbe vételére.65 Ahhoz ugyanis, hogy tudjuk: ki az áldozat, azt is tudnunkkell(ene), hogy ki a bűnös, mi tekinthető egyáltalán normasértésnek (következésképp normának), mi tekinthető (a normasértésen alapuló) bűnös tettnek, mindezek pedig kultúrafüggő jelleget viselnek magukon. Ezért gyakran előfordul, hogy - eltérő kulturális környezetben - egyazon tett megvalósítója lehet halált megvető bátorságot tanúsító hős, de ugyanígy bűnelkövető (vagy éppenséggel kegyetlen gyilkos) is. E megítélésbeli eltérések eredményezik azt is, hogy egyazon személy vagy embercsoport az egyik kultúra elfogadói szerint bűnelkövető, a másik szerint áldozat.
A hannadik lehetőség, hogy - megint csak eltérő kulturális megítélés alapján- ugyanazon személyre, azonos tettének értékelése során, amivele történt, az nemcsak jogi, de morális szempontból sem tekinthető sem elismerésre méltó, sem elítélendőnek értékelhető eseménynek.
Amiről az imént szó volt, az bizonyos szempontból egyfajta statikus képet fogalmaz meg. Azonban - miként erről e dolgozatban is több helyütt szó esik - jelen világunk. társadalmaink - különösen az elmúlt évszázad nyolcvanas éveitől meginduló intenzív globalizációkövetkezményeként- korábbanbizonyosanismeretlen sebességűmozgásba/ átalakulásba lendültek. A különféle kultúrák .rermékeí" a legváltozatosabb körülmények között találkoznak, hasonlíttatnak össze és mérettetnekmeg. Ezért az egyszerűség kedvéért most csak modernizációnak nevezett folyamat a világ minden pontját eléri, alóla egyetlen közösség sem vonhatja ki magátAz már eltérő képet mutat, hogy ezt a mobilitást ki hogyan éli meg, a változástmozgásban tartó erőketmennyire ismeri fel, milyen véleményt alkot róluk, és mindezekből az ismeretekből magára, illetve környezetére vonatkoztatva milyen tanulságokat vonle. Ezek rendszerezéséhez nyújt segítséget a kockázati kultúra fogalomkörébe is tartozó ismereteket feltáró szervezeti kockázatmenedzselés elnevezésű diszciplína. Hiba volna nem észrevenni: ebből az újfajta tevékenységből a viktimológiát megkülönböztetett figyelemmel kezelő (makró) kriminológia sem vonhatja ki magát
- Magyar-English
