PUBLIKÁCIÓK ÉS EGYÉB DOLGOZATOK
2025
Feltöltés alatt...
Irk F. (2025). Megbüntethetetlen bűnök III. Klímaválság a viktimológia hálójában. Miskolc, Bíbor Kiadó. 172 p.
ISBN 978-615-6387-44-8
REZÜMÉ
A globális éghajlatváltozás és a klímaválság az egyik legösszetettebb és legsúlyosabb kihívás, amellyel a modern társadalmak szembesülnek. A könyv célja, hogy bemutassa a klímaváltozás társadalmi, gazdasági és jogi dimenzióit, különösen annak hatásait a sebezhető közösségekre. A klímaváltozás nem csupán környezeti kérdés, hanem jelentősen befolyásolja a társadalmi egyenlőtlenségeket, a gazdasági struktúrákat és a nemzetközi politikát. A monográfia elsőként az éghajlatváltozás áldozatainak újra definiálásával foglalkozik. A klímaváltozás nemcsak a természeti környezetet, hanem az emberek életét is radikálisan átalakítja, különösen a már most is hátrányos helyzetű közösségek esetében. A társadalmi igazságosság szempontjából elengedhetetlen, hogy az éghajlati politikák figyelembe vegyék ezeket a sebezhetőségeket, és igazságos módon osszák el a védekezés és az alkalmazkodás terheit. Az olyan csoportok, mint az őslakosok, a gyerekek, a nők és a szegények, különösen ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és a sebezhetőségek fokozódása azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás komplex társadalmi kihívást is jelent. A globális felmelegedés fő oka az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése által okozott szén-dioxid (CO2) kibocsátása. Az ipari forradalom óta ezek a kibocsátások drasztikusan növekedtek, ami a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések középpontjában ezért az üvegházhatású gázok csökkentése áll, különösen az energia-, az ipari és a mezőgazdasági szektorban. Az éghajlatváltozás nem egyenlő mértékben érinti a világ különböző részeit, és különösen kiszolgáltatottá teszi a legszegényebb és leginkább marginalizált közösségeket. A szélsőséges időjárási események, mint például a hőhullámok, árvizek, aszályok és hurrikánok, egyre gyakoribbá válnak, és súlyosan érintik az említett közösségek megélhetését, élelmiszerbiztonságát és egészségét. Az éghajlatváltozás felerősíti a meglévő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, mivel a gazdagabb országok és közösségek jobban fel vannak készülve a változások kezelésére, míg a szegényebb régiók kevesebb forrással rendelkeznek az alkalmazkodáshoz. A klímaváltozás társadalmi hatásai közé tartozik a klímamigráció jelensége. Ennek lényege, hogy emberek milliói kényszerülnek elhagyni otthonaikat az éghajlatváltozás következtében. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt az érintett régiók lakói kénytelenek új helyeket keresni, ami újabb szociális és gazdasági feszültségeket generál mind a származási, mind a fogadó közösségekben. E migrációs hullámok tovább súlyosbítják a globális egyenlőtlenségeket, és a humanitárius válságok kezelésében kihívást jelentenek a nemzetközi közösség számára. A klímaváltozás hatására növekvő klímamigráció geopolitikai feszültségekhez vezethet, mivel az államoknak kezelniük kell a növekvő migrációs nyomást és a határokon átnyúló humanitárius problémákat.
A könyv fontos témája a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok kategorizálása. Az éghajlatváltozás számos szférát érint, beleértve az egészségügyi, gazdasági, környezeti és geopolitikai területeket. Az egészségügyi kockázatok közé tartoznak a hővel összefüggő betegségek, a vektorok által terjesztett fertőzések, valamint a szennyezett víz és élelmiszer által okozott járványok. Gazdasági szempontból az éghajlatváltozás az élelmiszer- és energiaárak ingadozásához, a munkahelyek elvesztéséhez és a társadalmi zavargások növekedéséhez vezethet. A geopolitikai kockázatok szintén jelentősek, mivel az éghajlatváltozás új konfliktusforrásokat teremt, különösen az energia- és vízforrásokért folytatott verseny miatt. Az éghajlatváltozás kezelése során a jogi és politikai felelősség kérdése is egyre hangsúlyosabbá válik. Az éghajlati igazságosság érdekében egyre több klímaper indul a káros kibocsátásokért felelős nagyvállalatok és kormányok ellen. Az éghajlatváltozással összefüggő egyéb jogi perek száma szintén növekszik, ami rámutat a nemzetközi jogi keretek átalakításának szükségességére. Az éghajlatváltozással kapcsolatos felelősség új formáinak kidolgozása, valamint a „veszteség és kár” mechanizmusok bevezetése lehetőséget nyújt arra, hogy a legsebezhetőbb közösségek is részesüljenek pénzügyi és technikai támogatásban. A klímaváltozás tehát nem csak a környezeti rendszereket érinti, hanem alapvetően átalakítja a társadalmi, gazdasági és politikai kereteket is. Az éghajlati kockázatok komplex hálózatának megértése elengedhetetlen a hatékony és igazságos klímapolitikák kialakításához. A klímaváltozás elleni küzdelemben tehát nem csupán technológiai megoldásokra van szükség, hanem mélyreható társadalmi átalakulásokra is, amelyek figyelembe veszik a társadalmi igazságosságot és az emberi jogokat. A globális klímastratégia kidolgozása csak akkor lehet sikeres, ha az összes érintett felet bevonjuk, és a megoldások keresése során figyelembe vesszük a társadalmi, kulturális és gazdasági különbségeket.
Kulcsszavak: klímaválság, kriminológia, viktimológia, kockázat, klímabűnök, felelősség, áldozat, kompenzáció, alkalmazkodás, következmények hálózati-összefüggései
- Magyar-English
