Kétkedő kriminológia. A rizikótársadalom kriminálszociológiája.
 |
[E-BOOK] |
A 20. század utolsó évtizedeitől az egész világon kezdetét vette egy olyan folyamat, amelynek kimenetele ma még teljességgel ismeretlen. Egy azonban már biztos: a korábban megszokottól gyökeresen különböző új világ következik. Ezt a korszakot a társadalomtudósok a második modernizáció időszakának nevezik.
A természeti és a társadalmi folyamatokat együttesen vizsgálva az is jól érzékelhető, hogy a társadalmak formálásában legnagyobb befolyással bíró erők, így a politikusok és a gazdasági vezetők többsége úgy hozza meg döntéseit, hogy megoldásaiban az új kihívásokra, többnyire nagyon magabiztosan, a korábban jól bejáratott, megszokott régi válaszokat adja.
Aki több mint negyven évet töltött el társadalomkutatással, azt ez az állapot nyugtalansággal tölti el. S talán immár a kétkedés luxusa is megengedhető számára, hiszen gyakran megválaszolatlan kérdéseihez rendelkezésére állnak a rizikótársadalom és a második modernizáció témakörében a világ legkülönbözőbb részein eddig végzett felmérések arzenálja. A szerző ezek közül mintegy 430 forrásmunkát hivatkozik meg. Jelen kötet e kutatások tematikus feldolgozásának eredményeként készült el, mindenkor az alcímben megjelölt témakörre összpontosítva.
Az előbb felvázoltakból következik számos dilemma, aminek körbejárására vállalkozik e könyv írója. Valamennyi kérdést megelőzően fogalmi tisztázásra kerül sor.
Ilyen kérdések például a következők:
· Milyenek az esélyei a növekedésnek, a sokat hangoztatott fenntartható fejlődésnek?
· Milyen természeti változások várhatók az emberi környezet alakulásában, s e valószínű változásokra a különböző döntéshozók milyen jellemző válaszokat adnak?
· Mi a jövője a nemzetállamoknak a megállíthatatlan globalizációs folyamatban? A kihívásokra melyek a jelenleg jellemző válaszok, s ezeknek milyen következményei várhatók?
Konkrétabban:
· A környezeti „túllövésnek” kik a haszonélvezői, kik a kárvallottjai, melyek a valódi okok, s vannak-e valóban hatékony megelőzési módszerek?
· Figyelembe véve Európa népességének elöregedését, továbbá azt a felelősséget, amit az ún. civilizált világ visel a „harmadik világba” sorolt országokkal szemben, milyen következményekkel kell számolnia az ún. Európa-erőd híveinek?
· A korrupciónak, a feketegazdaságnak melyek a valódi okai, s vannak-e valóban hatékony megelőzési módszerek?
· A terrorizmusnak melyek a – kifejezetten nem vallási – indítékai, s ezekre adhatók-e egyáltalán jó válaszok? Ha igen, melyek azok?
· Mi valójában a szervezett bűnözés, s kik ennek gerjesztői?
· Milyen következményei vannak és lesznek a jelenlegi drogstratégiának, figyelembe véve az egyéb kábító hatású szerek kezelését is? Kik a haszonélvezői és a vesztesei a jelenlegi helyzetnek?
· Az USA prohibíciós, és ezt mintegy fél évszázaddal követő gorbacsovi alkohol- és kábítószer-ellenes törvény kudarcának és következményeinek ismeretében tényleg komolyan gondolható, hogy a jelenleg világszerte alkalmazott, irdatlan pénzekkel támogatott prevenciós és drogüldözési stratégia sikerre vezethet? Vajon ki él meg jobban: aki a kábítószert előállítja, aki forgalmazza, aki mindezt üldözi (nevesítve: az államok fizetett szolgái)? Kik a kárvallottak, melyek a droghasználatot kiváltó okok, s vannak-e valóban hatékony megelőzési módszerek?
· Mi a célja és mit ér a büntetés? Mely területeken, és milyen mértékben tekinthető hatékonynak a büntetés, s melyek azok az életterületek, ahol ma már nyilvánvalóan a több ezer éves múltra visszavezethető büntetési szisztéma kudarcot vallott?
· Kiknek, miért, és milyen távon érdeke a deviánsnak címkézett jelenségek, tettek bűncselekménnyé minősítése, s a büntetések szigorítása a kiváltó okok felszámolása nélkül?
· Ha a kis bűnöket szigorúan büntetjük, mi történjék a sokszorosan súlyosabb bűnökkel? Büntethetők-e ez utóbbiak egyáltalán, s ha nem, akkor mit kezdjünk velük?
Az olvasó a kérdések feloldását a kozmopolita kriminológia szemléletének meghonosodásában találja meg.
Tartalomjegyzék
1. fejezet
2. fejezet
>
4. fejezet
5. fejezet
- Magyar-English
